Unitárius Káté

UNITÁRIUS KÁTÉ  –  https://unitarius.org/kate/

Alapfogalmak / Isten / Isten gyermeke, az ember / Jézus /  Szentlélek

Unitárius anyaszentegyház / Bűn és Bűnbocsánat / Örökélet / Szertartások

 

UNITÁRIUS KÁTÉ

Írta: FERENCZ JÓZSEF

21. ÁTDOLGOZOTT KIADÁS

© Erdélyi Unitárius Egyház

 

ALAPFOGALMAK

1. Mi a vallás?

A vallás az Isten és felebarát iránti szeretet.

Ekkor odament az írástudók közül egy, aki hallotta őket vitázni, és mivel tudta, hogy Jézus jól megfelelt nekik, megkérdezte tőle: „Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül?” Jézus így válaszolt: „A legfőbb ez: Halljad Izráel, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr, és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat.” (Mk 12,28–31)

Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is. (1Jn 4,21)

Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. (Mt 7,21)

2. Miből ismerjük meg, hogy van Isten?

Akár a világot s a benne levő rendet nézzük, akár magunkat és a bennünk levő tehetségeket vizsgáljuk, arra a meggyőződésre jutunk, hogy van egy Isten, aki mindeneket teremtett, fenntart és igazgat.

3. Az Isten iránti szeretet miben áll?

Az Isten iránti szeretet az ő törvényeinek tiszteletében és azok teljesítésére való törekvésben áll.

A gyermek szüleit akkor tiszteli és szereti igazán, ha nekik engedelmeskedik, és úgy viseli magát, hogy szeretetüket kiérdemelje. Hasonlóképpen mi is akkor tiszteljük és szeretjük Istent, ha neki engedelmeskedünk, és akarata szerint törekedünk élni.

4. Mi a vallás célja?

A vallás célja az, hogy Isten és a felebarát szeretete által lelkünket művelje, érzéseinket nemesítse, és Isten és az ember szolgálatára buzdítson.

5. Szüksége van-e a vallásra az embernek?

A vallás célja nyilván mutatja, hogy a vallásra az embernek szüksége van; ezt tanítja az emberiség történelme is, melynek bizonysága szerint nem volt soha nép vallás nélkül.

6. Hogyan jutottunk tisztább valláshoz?

A vallástörténelem tanítása szerint tisztább valláshoz úgy jutottunk, hogy Isten küldött felvilágosult, bölcs valláserkölcsi tanítókat, akik az értelemmel megegyezőbb, tisztább vallásos meggyőződésre vezettek.

Isten küldötteit prófétáknak, apostoloknak vagy vallásalapítóknak nevezzük.

A történelem folyamán Istennek ilyen küldöttei voltak: Zoroaszter a perzsáknál, Konfucius a kínaiaknál, Mózes és a próféták a zsidóknál, Buddha a hinduknál, Mohamed az araboknál.

7. Ki volt Isten legnagyobb prófétája?

Isten legnagyobb prófétája Jézus volt, a keresztény vallás megalapítója. Ő tanított meg Isten igaz ismeretére és szeretetére.

Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus. (1Kor 3,11)

8. Honnan ismerjük meg a próféták és Jézus tanításait?

A próféták és Jézus tanításait a Bibliából ismerjük meg. A Bibliát még Szentírásnak is szoktuk nevezni.

9. Mi a Biblia?

A Biblia 66 könyvből álló gyűjtemény az Ókorból, melyeknek különbözők az íróik és tartalmuk.

10. Hány része van a Bibliának?

A Bibliának két fő része van: Ószövetség vagy Ótestamentum és Újszövetség vagy Újtestamentum. Az Ószövetség 39, az Újszövetség pedig 27 könyvet foglal magában.

11. Kik írták az ószövetségi könyveket?

Az ószövetségi könyveket Jézus születése előtt héber és arám nyelven írták a zsidó nép tanítói és prófétái.

Az ószövetségi könyvek sorrendje:

Mózes 5 könyve, Józsué, Bírák, Ruth, Sámuel 2 könyve, Királyok 2 könyve, Krónikák 2 könyve, Ezsdrás, Nehémiás, Eszter, Jób, Zsoltárok, Példabeszédek, Prédikátor, Énekek éneke, Ézsaiás, Jeremiás, Jeremiás siralmai, Ezékiel, Dániel, Hózseás, Jóel, Ámós, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Zofóniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás könyve.

12. Mit foglal magában az Ószövetség?

Az Ószövetség magában foglalja a zsidó nép valláserkölcsi törvényeit és a próféták tanításait.

13. Mi az Ószövetség alapvető tanítása?

Az Ószövetség alapvető tanítása Mózes 10 parancsolata, amely röviden így foglalható össze:

1. Egy az Isten, csak Őt imádd. 2. Bálványt ne csinálj és ne imádj. 3. Isten nevét ne káromold. 4. Az ünnepnapokat szenteld meg. 5. Tiszteld szüleidet. 6. Ne ölj. 7. Ne paráználkodj. 8. Ne lopj. 9. Ne hazudj. 10. Ne légy irigy.

 

A 10 parancsolat teljes szövege:

1. Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Ne legyen más istened rajtam kívül!
2. Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak.Ne imádd, és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem. De irgalmasan bánok ezerízig mindazokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.
3. Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki nevét!
4. Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Úr a nyugalom napját.
5. Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked!
6. Ne ölj!
7. Ne paráználkodj!
8. Ne lopj!
9. Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!
10. Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé! (2Móz 20,1–17)

 

14. Kik írták az újszövetségi könyveket?

Az újszövetségi könyveket Jézus halála után görög nyelven írták az evangélisták és az apostolok.

Az újszövetségi könyvek sorrendje:

Máté, Márk, Lukács és János szerinti evangélium, Az apostolok cselekedetei, Pál levelei: a Rómabeliekhez, a Korinthusbeliekhez 2, a Galátabeliekhez, az Efézusbeliekhez, a Filippibeliekhez, a Kolossébeliekhez, a Tesszalonikabeliekhez 2, Timóteushoz 2. Titushoz és Filemonhoz; A zsidókhoz írt levél, Jakab levele, Péter 2, János 3, Júdás levele és A jelenések könyve.

15. Mit foglal magában az Újszövetség?

Az Újszövetség első része: a Máté, Márk, Lukács és János szerinti evangélium magában foglalja Jézus életének történetét és tanításait; a másik része az apostolok tanításait és munkáját ismerteti. Az Újszövetséget tartalmáról nevezik még evangé­liumnak is, ami örömüzenetet jelent.

16. Miért szükséges ismernünk a Bibliát?

A Bibliát azért szükséges ismernünk, mert a benne foglalt tanítások a keresztény vallás alapjait és a keresztény élet útmutatóját képezik. Éppen ezért a Bibliát értelemmel és szeretettel kell olvasni és tanulmányozni.

Jézus így válaszolt neki: „Meg van írva, hogy nemcsak kenyérrel él az ember.” (Lk 4,4)

Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk. (Róm 15,4)

17. Hogy nevezzük azokat, akiknek vallása Jézus tanításán alapszik?

Azokat, akiknek vallása Jézus tanításán alapszik, keresztényeknek nevezzük.

A „keresztény” név a latin „christianus” magyar formája, jelentése: jézusi, azaz Jézus követője.

Így történt, hogy egy teljes esztendeig dolgoztak együtt a gyülekezetben, és igen nagy sokaságot tanítottak. A tanítványokat pedig Antiókhiában nevezték először keresztényeknek. (ApCsel 11,26)

18. Egységes-e a kereszténység?

A kereszténység nem egységes. A történelem folyamán a keresztény vallás különböző felekezetekre oszlott. A világon élő keresztényeket azonban testvéri egységbe fogja össze Jézus tanítása.

A keresztények száma több mint egymilliárd.

Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. (1Kor 12,12–13)

19. Miért szakadt a kereszténység különböző felekezetekre?

A keresztények között az ókorban, majd később a reformáció korában Jézus személyéről és tanításáról különböző felfogások keletkeztek. A felekezetek ezen különböző hitfelfogások követőiből alakultak ki.

20. Te milyen vallású vagy?

Én unitárius vagyok.

21. Ki az Unitárius Egyház megalapítója?

Az Unitárius Egyház megalapítója Dávid Ferenc.

22. Mit tudunk Dávid Ferenc életéről?

Dávid Ferenc a hagyomány szerint 1520 körül született Kolozsváron, iparos családból. Iskoláit Kolozsváron, Gyulafehérváron és Wittenbergben végezte. Miután külföldről hazajött, Besztercén, Petresen és Kolozsváron mint iskolaigazgató és lelkész működött.

23. Mi volt Dávid Ferenc életcélja?

Dávid Ferenc életcélja a tiszta jézusi kereszténység helyreállítása volt.

24. Miképpen törekedett Dávid Ferenc életcélját megvalósítani?

Dávid Ferenc életcélját úgy törekedett megvalósítani, hogy a tiszta jézusi kereszténységet szószékről, hitvitákon és könyvei által hirdette és terjesztette.

Dávid Ferenc munkatársai voltak: Heltai Gáspár, Basilius István, Óvári Benedek, Bogáti Fazekas Miklós, Blandrata György stb.

25. Hogyan fogadta az ország népe Dávid Ferenc tanítását?

Az ország magyar ajkú népének nagy része, János Zsigmond fejedelemmel együtt, Dávid Ferenc mellé állott, és az általa hirdetett tiszta jézusi kereszténység követője lett. Ezt a vallást Isten egységéről „unitárius” vallásnak nevezték el.

Az „unitárius” latin eredetű szó (unus, unitas), jelentése: Isten oszthatatlan egységét valló egyistenhívő. Az unitárius elnevezés hivatalosan először az 1600. évi lécfalvi országgyűlés vallási határozatában fordul elő.

26. Az unitárius vallás elterjedésének mi a legjelentősebb eredménye?

Az unitárius vallás elterjedésének legjelentősebb eredménye a vallásszabadság törvényének kihirdetése volt 1568-ban, a tordai országgyűlésen. A világon először itt, Erdélyben mondották ki, hogy mindenki azt a vallást gyakorolhatja, amely felfogásával megegyezik, mert „a hit Isten ajándéka”.

Ennek a törvénynek a kimondásától számítjuk az Unitárius Egyház fennállását.

A vallásszabadság törvényét 1571-ben a marosvásárhelyi országgyűlés megerősítette.

A tordai országgyűlés határozata 1568-ban:

Urunk őfelsége miképpen ennek előtte való gyűlésibe országával közönséggel az religio dolgáról végezőtt, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésébe azont erősíti, tudniillik, hogy midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyőgessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.

27. Meddig szolgálhatta Dávid Ferenc a tiszta jézusi kereszténység ügyét?

Dávid Ferenc a tiszta jézusi kereszténység ügyét csak 1579-ig szolgálhatta; a vallásszabadság ellenségei ugyanis mint hitújítót holtig tartó börtönbüntetésre ítélték; Déva várába zárták, ahol 1579. november 15-én meghalt.

Dávid Ferenc sírhelye ismeretlen. Szenvedéseinek helyén, a dévai vár egyik börtöncellájában emlékoszlop őrzi nevét, és hirdeti életművét, melyet egyházunk Dávid Ferenc születésének 400 éves évfordulója alkalmából, 1910-ben állított. Az emlékoszlopot többször megrongálták, a jelenlegit 1996-ban emelte az Unitárius Egyház.

Az emlékoszlopon három nyelven (magyarul, románul és angolul) a következő felirat olvasható:

DÁVID FERENC

1520? – 1579

Az Unitárius Egyház

alapítója és első püspöke

itt szenvedett mártírhalált.

 

28. Mi történt Dávid Ferenc halála után?

Dávid Ferenc halála után egyházunk történelmében nehéz korszak következett. Kezdetben a felekezeti türelmetlenség, később politikai elnyomás súlya is ránehezedett egyházunkra. Őseinknek, építés helyett, önvédelemre kellett fordítaniuk minden erejüket. E nehéz küzdelemben elveszett sok templomunk, egyházközségünk és híveinknek mintegy 3/4 része. A teljes megsemmisüléstől Isten gondviselése, a vallásszabadság törvénye és a hívek egy részének hősi kitartása mentette meg egyházunkat.

29. Meddig tartott ez a nehéz korszak?

Ez a nehéz korszak majdnem 300 esztendeig tartott. Azután, a történelmi fejlődés rendjén, szabadabb idők következtek. Egyházunk felszabadulva az elnyomás alól, összeszedhette megmaradt erőit, és szabadabban építhette Isten országát. A hívek áldozatkészségéből templomok épültek; az egyháztagok száma megszaporodott. Dávid Ferenc nevét szabadon lehetett emlegetni és szellemében prédikálni. Egyházunk 1879-ben, Dávid Ferenc halálának 300 éves évfordulója alkalmával, első esetben ünnepelhette meg alapítója emlékét.

30. Mi a te hitvallásod?

Az én hitvallásom ez:

Hiszek egy Istenben, az élet teremtőjében, gondviselő Atyánkban.

Hiszek Jézusban, Isten legjobb fiában, a mi igaz tanítómesterünkben.

Hiszem a szentlelket.

Hiszek az Unitárius Egyház hivatásában.

Hiszem a bűnbocsánatot és az örökéletet. Ámen.

 

 

ISTEN

31. Mit értünk ezen: Hiszek egy Istenben?

Midőn ezt mondjuk: hiszek egy Istenben, ezzel kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy van Isten, és ő mind lényegében, mind személyében egyetlenegy.

Isten oszthatatlan egységét tanítja a Biblia is.

Istent az értelem is csak egynek tudja felfogni; Isten, mint legfőbb személyes valóság, egynél több nem lehet.

Ezt mondja az Úr, Izráel királya és megváltója, a Seregek Ura: Én vagyok az első és az utolsó, rajtam kívül nincsen isten. (Ézs 44,6)

Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr! (5Móz 6,4)

Az Úr, a mi Istenünk, egy Úr. (Mk 12,29/b)

Jézus így szólt hozzá: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül. (Mk 10,18)

Nekünk mégis egyetlen Istenünk az Atya, akitől van a mindenség, mi is őérte, és egyetlen Urunk a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala. (1Kor 8,6)

Egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenek felett, és mindenek által, és mindenekben. (Ef 4,6)

32. Hogyan fogjuk fel Istent?

Istent léleknek és szeretetnek fogjuk fel.

Az Isten Lélek: és akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk. (Jn 4,24)

Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. (2Kor 3,17)

33. Istent lehet-e ábrázolni?

Mivel Isten lélek, őt képekben vagy szobrokban ábrázolni nem lehet; ezért akik őt imádják – Jézus tanítása szerint —, lélekben és igazságban imádják.

Mivel tehát az Isten nemzetsége vagyunk, nem szabad azt hinnünk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz vagy kőhöz, művészi alkotáshoz vagy emberi elképzeléshez hasonló az istenség. (ApCsel 17,29)

34. Miből ismerhetjük meg Istent?

Istent teremtő és gondviselő munkájából ismerhetjük meg.

35. Mit értünk Isten teremtő munkáján?

Isten teremtő munkáján azt értjük, hogy az egész világ és mindnyájunk élete Isten alkotása.

Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. (1Móz 1,1)

Uram, atyánk vagy te mégis! Mi vagyunk az agyag, te a mi formálónk, kezed alkotása vagyunk mindannyian. (Ézs 64,7)

Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van, aki mennynek és földnek Ura, nem lakik emberkéz alkotta templomokban. (ApCsel 17,24)

36. Mit értünk Isten gondviselő munkáján?

Isten gondviselő munkáján azt értjük, hogy ő minden teremtményére gondot visel, ő rendez mindent a legbölcsebb célok szerint, és vezet a tökéletesedés útján Isten országa felé.

37. Hogyan tartja fenn Isten a világ rendjét, és hogyan gondoskodik teremtményeiről?

Isten a világ rendjét törvényeivel tartja fenn; teremtményeiről is törvényei által gondoskodik.

Isten törvényei tökéletes és örökkévaló törvények.

Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. Az Úr intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt. (Zsolt 19,8)

38. Milyennek mutatja Istent teremtő és gondviselő munkája?

Teremtő és gondviselő munkája Istent örökkévalónak, tökéletesnek, mindenhatónak, jónak, igaznak és irgalmasnak mutatja. Ezek a tulajdonságok mind Istennek atyai szeretetéből következnek.

39. Mit értünk azon, hogy Isten örökkévaló?

Azon, hogy Isten örökkévaló, azt értjük, hogy Isten öröktől fogva meg volt és örökké meglesz.

Te vetettél hajdan alapot a földnek, az ég a te kezed alkotása. Azok elpusztulnak, de te megmaradsz. Mind megavulnak, mint a ruha, váltod őket, mint az öltözetet. Ők változnak, de te ugyanaz maradsz, éveidnek soha sincs vége. (Zsolt 102,26–28)

Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó Isten. (Zsolt 90,2)

40. Mit értünk azon, hogy Isten tökéletes?

Azon, hogy Isten tökéletes, azt értjük, hogy minden alkotása és cselekedete a legjobb és a leghelyesebb, valamint az eszközök is, melyeket törvényeinek teljesítésére felhasznál, mindig a legalkalmasabban vannak megválasztva.

Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes. (Mt 5,48)

Ki tudod-e találni, mi az Isten titka? A Mindenható tökéletességéig eljuthatsz-e? Magasabb az az égnél. Mit tehetsz? Mélyebb a holtak hazájánál. Mit tudhatsz róla? Terjedelme hosszabb a földnél és szélesebb a tengernél. (Jób 11,7–9)

41. Mit értünk azon, hogy Isten mindenható?

Azon, hogy Isten mindenható, azt értjük, hogy Isten mindent megtehet, amit akar, de törvényeivel ellenkezőt nem cselekszik.

Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta nekik: „Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges.” (Mt 19,26)

42. Mit értünk azon, hogy Isten jó?

Azon, hogy Isten jó, azt értjük, hogy ő minden teremtményével csak jót teszen, nemcsak a jókkal és érdemesekkel, hanem a büntetésre méltókkal is.

Ő így válaszolt neki: „Miért kérdezel engem a jóról? Csak egy van, aki jó. (Mt 19,17)

És mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne. (1Jn 4,16)

43. Mit értünk azon, hogy Isten igaz?

Azon, hogy Isten igaz, azt értjük, hogy Isten megítéli életünket és minden cselekedetünket; a jót jutalmazza, a rosszat bünteti. Életének és cselekedetének következményeit mindenkinek viselnie kell.

Mert mindenkinek cselekedetei szerint fog megfizetni: azoknak, akik állhatatosan jót cselekedve törekszenek dicsőségre, megbecsülésre, és halhatatlanságra, örök életet ad; azoknak pedig, akik viszálykodók, akik ellen-állnak az igazságnak, és a hamisságot követik, haraggal és bosszúállással fizet majd. Mert Isten nem személyválogató. (Róm 2,6–7.11)

44. Mit értünk azon, hogy Isten irgalmas?

Azon, hogy Isten irgalmas, azt értjük, hogy atyai szeretetéből elnézi vétkeinket, s időt ad a megjobbulásra, hogy megtérjünk és megbocsásson.

Azután így folytatta: „Egy embernek volt két fia. A fiatalabb ezt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám eső részét. Erre megosztotta köztük a vagyont. Néhány nap múlva a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott.

Miután elköltötte mindenét, nagy éhínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett. Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki kiküldte őt a földjeire disznókat legeltetni. Ő pedig szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki. Ekkor magába szállt és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám vétkeztem az ég ellen és teellened. Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek, tégy engem olyanná, mint béreseid közül egy.

És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt. A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek. Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyűrűt a kezére, és sarut a lábára! Azután hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott.” (Lk 15,11–24)

45. Mindazok, amiket Istenről tanultunk, mire buzdítanak?

Mindazok, amiket Istenről tanultunk, arra buzdítanak, hogy Őt, az egy Istent lélekben és igazságban imádjuk, Benne bízzunk, Őt szeressük, s törvényei szerint éljünk és dolgozzunk.

 

ISTEN GYERMEKE: AZ EMBER

46. Istennek melyik a legnemesebb teremtménye a földön?

Isten legnemesebb teremtménye a földön az ember.

47. Miben nyilvánul meg irántunk Isten atyai szeretete?

Isten atyai szeretete irántunk abban nyilvánul meg, hogy kiemel teremtményei közül, megáld lelki tehetségekkel, s így gyermekei és munkatársai lehetünk.

Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket. (1Ján 3,1a)

48. Melyek Isten által adott lelki tehetségeink?

Isten által adott lelki tehetségeink a következők: hit, értelem, szabadakarat, lelkiismeret és szeretet.

49. Mi a hit?

A hit bizalom Istenben, mely által gyermeki kapcsolatot teremtünk Istennel, gondviselő Atyánkkal.

A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés. (Zsid 11,1)

Az igaz ember pedig hitből fog élni. (Róm 1,17b)

50. Mi az értelem?

Az értelem az a lelki tehetség, melynek segítségével ismereteket gyűjtünk, gondolkozunk és ítéleteket alkotunk Istenről, önmagunkról, felebarátunkról és a világról. Az értelem ezzel a tevékenységgel a hit lámpása is.

Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is. (1Kor 2,10)

Az ember lelke az Úrtól kapott mécses, egészen átkutatja a test belsejét. (Péld 20,27)

51. Mi a szabadakarat?

A szabadakarat az a lelki tehetség, mellyel szabadon határozhatjuk el magunkat a jó és igaz vagy a rossz és a hamis követésére. Szabadakartunk minden döntéséért vállalnunk kell a valláserkölcsi felelősséget.

Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abbá, Atya!”. (Róm 8,15)

Mert ti testvéreim, szabadságra vagytok elhíva, csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak. (Gal 5,13)

52. Mi a lelkiismeret?

A lelkiismeret az a lelki tehetség, mely megítéli cselekedeteinket, buzdít a jóra, a rossztól pedig visszatartani igyekszik. A lelkiismeret, ha jót teszünk, jutalmaz, ha rosszat teszünk, vádol.

Ezért magam is arra törekszem, hogy lelkiismeretem mindenkor tiszta legyen Isten és emberek előtt. (ApCsel 24,16)

53. Mi a szeretet?

A szeretet az a lelki tehetség, mely képessé tesz arra, hogy Istenben bízó gyermekek legyünk, és embertársainkkal békességben éljünk. A szeretet lelki tehetségeink koronája.

Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? (Mt 5,44–46)

54. Mivel köszönjük meg Istennek lelki tehetségeinket?

Lelki tehetségeinket Isten és felebarátaink iránti szeretettel, építő munkával és önzetlen szolgálattal köszönjük meg gondviselő Atyánknak.

55. Mi a hivatásunk?

A mi hivatásunk az, hogy Istentől kapott lelki tehetségeinkkel munkáljuk Isten országa megvalósulását a földi életben.

De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. (Mt 6,33)

56. Betölthetjük-e hivatásunkat a földi életben?

Hivatásunkat betölthetjük a földi életben; Isten példát mutatott erre Jézus és Istenországa munkásainak élete által.

Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. (Jn 13,15)

 

JÉZUS

57. Mit értünk ezen: Hiszek Jézusban?

Midőn ezt mondjuk: hiszek Jézusban, ezzel kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy Jézus Istennek legjobb gyermeke és prófétája, tanítása pedig a legbiztosabb út, mellyel Isten igaz ismeretére juthatunk.

58. Honnan ismerjük meg Jézust?

Jézust az Újszövetségből ismerjük meg: Máté, Márk, Lukács és János szerinti evangéliumból, ahol életének története és tanításai vannak megírva.

Az evangéliumok nem tartalmaznak Jézusról időrend szerinti, hiánytalan életrajzot, de segítségükkel összeállíthatjuk életének legfontosabb mozzanatait. Az evangéliumok őrzik azokat az igazságokat, melyeket Jézus tanított, s melyeknek követése minket boldoggá tehet.

Jézus leginkább rövid mondásokban, hasonlatokban és példázatokban tanított. Ezeket meg kell érteni ahhoz, hogy reánk nézve erkölcsi hatásuk legyen: különben nem értjük meg Jézus célját, és nem mondhatjuk, hogy őt ismerjük.

59. Mit tudunk Jézus születéséről?

Jézus Augustus Octavianus római császár uralkodása alatt született. Atyja József názáreti ácsmester, anyja Mária volt. Testvérei: Jakab, József, Júdás és Simon; leánytestvérei nevét az evangéliumok nem jegyezték fel. Jézus szüleivel és testvéreivel Názáretben lakott.

Nemde az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? Nem itt élnek-e közöttünk húgai is? (Mk 6,3)

60. Milyen veszély fenyegette Jézust csecsemő korában?

Az evangéliumok elbeszélése szerint Jézust csecsemő korában Heródes, a zsidók királya meg akarta öletni.

61. Hogyan menekült meg Jézus e veszélyből?

Jézus e veszélyből úgy menekült meg, hogy szülei Egyiptomba vitték, ahonnan csak akkor tértek haza Názáretbe, miután Heródes meghalt.

62. Mit tudunk Jézus gyermekkoráról?

Jézus, amikor 12 éves volt, szüleivel egy ünnep alkalmával Jeruzsálemben a templomba ment; ott a papokkal való beszélgetés közben kitűnt okos értelmével. Szülei házánál engedelmes és jó gyermek volt, növekedett testben és lélekben, bölcsességben, Isten és emberek iránti kedvességben.

63. Hány éves korában kezdett Jézus tanítani?

Jézus 30 éves korában kezdett tanítani. Mielőtt tanítani kezdett volna, megkereszteltette magát Keresztelő Jánossal.

64. Mi Jézus tanításainak célja?

Jézus tanításainak az a célja, hogy megismertesse velünk Isten törvényeit, s ezáltal megszabadítson a tudatlanságtól, bűntől és a halál félelmétől.

65. Miképpen szabadít meg Jézus a tudatlanságtól?

Jézus a tudatlanságtól úgy szabadít meg, hogy tanításai és példaadása által megismerteti velünk Istent, valamint kötelességeinket és hivatásunkat.

66. Miképpen szabadít meg Jézus a bűntől?

Jézus a bűntől úgy szabadít meg, hogy megmutatja, mi a bűn, és miképpen lehet azt elkerülni. Életében pedig olyan példát állít előnkbe, melyet ha követni igyekszünk, a bűntől mind-inkább szabadok leszünk.

67. Miképpen szabadít meg Jézus a halál félelmétől?

Jézus úgy szabadít meg a halál félelmétől, hogy megerősíti hitünket Isten atyai szeretetében és az örökéletben.

68. Jézusnak azt a munkásságát, mellyel leveszi rólunk lelki életünk terheit, minek nevezzük?

Jézusnak azt a munkásságát, mellyel leveszi rólunk lelki életünk súlyos terheit, szabadításnak nevezzük. Ilyen értelemben hisszük, hogy ő a mi szabadítónk.

69. Jézus szerint melyik a vallás legfőbb törvénye?

A vallás legfőbb törvényét Jézus a szeretet kettős parancsolatában foglalta össze, amely így hangzik: Minden parancsolatok között az első: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat. (Mk 12,28–31)

Jézus a valláserkölcsi élet igazságait a Hegyi Beszédben és példázataiban fejtette ki.

A Hegyi Beszéd tanításai a következők:

Kik a boldogok (Máté 5,3–12);

A tanítványok hivatása (Máté 5,13–16);

A régi és az új törvény (Máté 5,17–48);

A képmutatás a legnagyobb bűn (Máté 6,1–23);

Az ember szeretetének tárgya csak egy lehet (Máté 6,24–34);

Az ítéletben mások iránt legyünk szelídek, magunk iránt szigorúak (Máté 7,1–14);

Az igaz vallás gyümölcse a cselekedet (Máté 7,15–29);

Jézus legszebb példázatai és történetei:

A magvető (Márk 4,1–20);

A mustármag, a kovász és az elvetett mag (Márk 4,26–33);

Az irgalmas szamaritánus (Lukács 10,25–37);

A tékozló fiú (Lukács 15,11–32);

A talentumok (Máté 25,14–30);

A szamáriai asszony (János 4,1–42);

A kisgyermekek (Márk 10,13–16);

A farizeus és a vámszedő (Lukács 18,9–14);

A gazdag ifjú (Márk 10,17–31);

Zákeus (Lukács 19,1–10);

A házasságtörő asszony (János 8,3–11);

Mária és Márta (Lukács 10,38–42);

A gazdag és Lázár (Lukács 16,19–31);

A bolond gazdag (Lukács 12,13–21);

A nagy vacsora (Lukács 14,15–24);

Nikodémus (János 3,1–21);

A gonosz szolga (Máté 18,21–35);

Az elveszett juh és drahma (Lukács 15,3–10);

 

70. Hogyan foglaljuk össze Jézus tanítását?

Jézus tanítását a következőképpen foglaljuk össze: Egy az Isten, aki Lélek; Ő a mi gondviselő Atyánk.

Mi Isten gyermekei és egymásnak testvérei vagyunk.

Legfőbb kötelességünk: szeretni Istent, szeretni felebarátainkat, és építeni Isten országát a földön.

Kötelességeink teljesítésében hallgassunk lelkiismeretünk szavára, válasszuk mindig a jót, igazat és szépet, s ezek mellett tartsunk ki híven.

Ha így élünk, jutalmunk a nyugodt szív, közöttünk a békesség és az örökélet öröme.

71. Nevezzük-e Jézust Istennek is?

Jézust nem nevezzük Istennek, mivel tudjuk, hogy valóságos ember volt.

72. Miből tudjuk, hogy Jézus valóságos ember volt?

Jézus valóságos ember voltát az evangéliumból tudjuk, ahol ő is legelőször embernek, emberfiának nevezi magát. De ember voltát igazolja egész élete is: született, testben és lélekben növekedett, örvendett, búsult, éhezett, szomjúhozott, szenvedett és meghalt.

Embernek tartják Jézust tanítványai és kortársai is.

73. Miben különbözött Jézus mégis más emberektől?

Jézus más emberektől abban különbözött, hogy Isten törvényei szerint élt, és minden cselekedete megegyezett gondviselő Atyjának akaratával; így lett ő számunkra „út, igaz-ság és élet”.

74. Milyen intézkedést tett Jézus, hogy tanításai elterjedjenek?

Jézus mindjárt kezdetben 12 férfit vett maga mellé, kiket tanítványainak nevezünk. Velük járt az országban, mindenütt tanított, a szegényekkel jót tett, a betegeket gyógyította, s ezáltal tanítványait előkészítette tanításainak terjesztésére.

Tanítványai halászok, vámszedők, szegény emberek voltak, kiválasztásuk Jézus emberismeretét igazolja.

A tanítványok nevei:
Péter volt az első, kit követett András,
Jakab, János, Filep, Bertalan és Tamás,
Máté, Jakab, Simon, Taddeus és Júdás;
így nevezné őket rendre a Szentírás.

75. Kik voltak Jézus ellenségei?

Jézus ellenségei azok voltak, akik Isten országa terjedésétől hatalmi és anyagi érdekeiket féltették, ezért őt rágalmazták és üldözték.

76. Ellenségeinek ez a magatartása elcsüggesztette-e Jézust?

Ellenségeinek ez a magatartása nem csüggesztette el Jézust; bízott Istenben és tanításának igazságában. Aki pedig ezekre támaszkodik, az soha el nem csüggedhet.

De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el. (Ézs 40,31)

77. Mit tett Jézus üldöztetése és szenvedései között?

Jézus üldöztetése és szenvedései között imádkozott, miáltal mindig újabb erőt és bátorságot nyert munkája folytatására.

Ezután eltávozott onnan, és szokása szerint az Olajfák hegyére ment. Követték a tanítványai is. Mikor pedig odaért arra a helyre, így szól hozzájuk: „Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.” Azután eltávolodott tőlük, mintegy kőhajításnyira, és térdre borulva így imádkozott: „Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.” (Lk 22,39-42)

78. Miképpen kell imádkozni?

Hogy miképpen kell imádkozni, azt a „Miatyánk”-ból tanulhatjuk meg. Ezt az imádságot Jézus mintaként tanította tanítványainak, mondván: „Ti tehát így imádkozzatok:

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.” (Mt 6,9-14)

79. Milyennek kell lennie imádságunknak?

Az imádság Istennel való lelki közösség és beszélgetés. Éppen ezért imádságunknak egyszerűnek, rövidnek és lélekből fakadónak kell lennie, melyben inkább lelki, mint testi jókat kell kérnünk. Így lesz imádságunk az Istenben való bizalomnak tiszta tükre.

Jézus arra tanít, hogy az imádkozáshoz Istennel való lelki közösségünk teljes átérzése szükséges.

Valahányszor az imádkozásnak szükségét érezzük, a csendet és a magányt kell keresnünk, hogy Istennel való beszélgetésünk teljes és zavartalan lehessen. Természetesen a gyülekezetben is tudunk imádkozni. Áhítatunkkal kölcsönösen segíthetjük egymást az imádkozás közös céljának elérésében. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy az áhítatot senki és semmi meg ne zavarja.

Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked. (Mt 6,6)

80. Hány évig tanított Jézus?

Jézus csak három évig tanított: ellenségei, Júdás árulása következtében, elfogták, Pilátus által halálra ítéltették, és keresztfára feszítették.

81. Milyen volt Jézus halála?

Jézus halála — éppen, mint élete — Isten és emberek iránti szeretetének megnyilvánulása volt. A keresztfán is ellenségeiért imádkozott, számukra Istentől bocsánatot kért, s lelkét gondviselő Atyjának ajánlotta.

Jézus pedig így könyörgött: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek.” (Lk 23,34)

82. Mi történt Jézus halála után?

Jézus halála után hűséges tanítványai és követői testét a keresztfáról levették, s Arimathiai József sírjába eltemették. Tanítványai és követői hűséggel őrizték tanítómesterük emlékét, és hirdették tanítását.

83. Jézus életének nevezetesebb eseményeit miáltal tartjuk emlékezetben?

Jézus életének nevezetesebb eseményeit az ünnepek által tartjuk emlékezetben.

84. Melyek ezek az ünnepek?

Ezek az ünnepek: karácsony, virágvasárnap, nagypéntek, húsvét, áldozócsütörtök és pünkösd. Karácsony Jézus születésének, virágvasárnap utolsó jeruzsálemi útjának, nagypéntek halálának, húsvét eszméi győzelmének, áldozócsütörtök a tanítványok öntudatra ébredésének, pünkösd a lélek diadalának és az egyház megalakulásának ünnepe.

Karácsony mindig december 25-re esik. A többi ünnep időpontja húsvéttól függ. Húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap van. Ha a holdtölte éppen vasárnapra esik, akkor azon a napon van húsvét. Húsvét előtti vasárnap virágvasárnap: húsvét előtti 3. nap nagypéntek; húsvéttól 40 napra áldozócsütörtök és ettől 10 napra pünkösd következik.

Karácsonyt, húsvétot és pünkösdöt három-három egymás után következő napon szoktuk ünnepelni.

85. Ezeken kívül vannak-e még ünnepeink?

Ezeken kívül ünnepünk még: minden vasárnap, az őszi hálaadás ünnepe, az újesztendő napja és november 15., Dávid Ferenc halálának emlékünnepe.

Az őszi hálaadás ünnepe szeptember utolsó vasárnapjára esik.

86. Mindazok, amiket Jézustól tanultunk, mire köteleznek?

Mindazok, amiket Jézustól tanultunk arra köteleznek, hogy őt szeressük, igyekezzünk tanításait megismerni, és példáját minél hívebben követni.

Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: „Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem.” (Mt 16,24)

 

SZENTLÉLEK

87. Mit értünk szentlelken?

A szentlelken értjük Istennek erejét és jóra való segítségét, mely az értelmet világosítja, a szívet tisztítja, az akaratot erősíti, tehát: megvilágosít, megnyugtat, bátorít és boldogít.

Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek lakik? (1Kor 3,16)

Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? (1Kor 6,19)

88. Lehet-e a szentlélek személy?

A szentlélek nem lehet személy, mivel Istennek ereje.

Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. (2Tim 1,7)

89. Mit tanítanak egyes keresztény felekezetek a szentlélekről?

Egyes keresztény felekezetek a szentlelket és Jézust is külön-külön isteni személynek tanítják, és ezt így fejezik ki: az Isten lényegében egy, de személyében három: Atya, Fiú (Jézus) és Szentlélek. Ezt nevezik szentháromságnak.

Mi unitáriusok a szentháromságot nem tanítjuk, mert Istent mind lényegében, mind személyében oszthatatlan egynek hisszük.

90. Kikben munkálkodott a szentlélek?

A szentlélek a prófétákban, apostolokban és mindazokban a jó és igaz emberekben munkálkodott, akik az Istent és felebarátaikat szerették.

Mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szólaltak meg az Istentől küldött emberek. (2Pét 1,21)

91. Legnagyobb mértékben kiben volt munkás a szentlélek?

A szentlélek legnagyobb mértékben Jézusban volt munkás.

92. Isten lelke munkálkodik-e ma bennünk?

Isten lelke ma is munkálkodik bennünk; világosítja értelmünket, hogy az igazat és jót megismerjük, s erősíti akaratunkat, hogy a jó és igaz mellett szilárdan megmaradjunk. Egyben megismerteti velünk gyarlóságainkat, megtérésre és jobbulásra indít.

Mert az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok: el ne emésszétek egymást! Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek. Ezekről előre megmondom nektek, amit már korábban is mondtam: akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát. A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény. Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint. (Gal 5,14—16.21b—25)

93. Mi segíti elő bennünk a szentlélek munkáját?

A szentlélek munkáját elősegíti bennünk a Jézus tanításaival való foglalkozás, az istentiszteletek buzgó lélekkel való látogatása, a szertartások gyakorlása, szívünk tisztaságának megőrzése és valláserkölcsi kötelességeink teljesítése.

Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent. (Mt 5,8)

 

UNITÁRIUS ANYASZENTEGYHÁZ

94. Mit értünk az unitárius anyaszentegyházon?

Az unitárius anyaszentegyházon azoknak a híveknek lelki közösségét értjük, akik Jézus tanításainak és példájának követésével Isten országa építésén munkálkodnak.

Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által. (Ef 2,19—22)

95. Miben ölt testet az unitárius anyaszentegyház?

Az unitárius anyaszentegyház testet ölt azokban a gyülekezetekben és egyházközségekben, melyekben Jézus tanításait hirdetik, és példája követésére törekednek.

96. Ki az unitárius anyaszentegyház feje?

Az unitárius anyaszentegyház feje Jézus, akinek egyenlő munkatársai mindazok, akik a gyülekezetekben és egyházköz-ségekben az ő tanítását hirdetik.

97. Hogyan vezeti Jézus az unitárius anyaszentegyházat?

Jézus az unitárius anyaszentegyházat tanításai által vezeti. Tanításai hirdetésére vannak rendelve a lelkészek; őket hallgatni, a Szentírást megismerni, és annak tanításai szerint élni a híveknek is kötelessége.

98. Kik az elöljárók az Unitárius Egyházban?

Az Unitárius Egyház elöljárói a következők:

— az egyházközségben: a lelkész, gondnok, énekvezér, keblitanácsosok és az egyházfiak;

— az egyházkörben: az esperes, a két felügyelőgondnok, egyházköri jegyző és közügyigazgató;

— az egyetemes egyházban: a püspök, két főgondnok, főjegyző és közügyigazgató.

Az Unitárius Egyház legfőbb törvényhozó testülete a Zsinat és a Főtanács, melyeknek végrehajtó szerve az Egyházi Képviselő Tanács.

De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok. Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért. (Mt 20,26—28)

A közöttetek lévő presbitereket tehát kérem én, a presbitertárs és Krisztus szenvedésének tanúja, valamint eljövendő dicsőségének is részese: legeltessétek az Isten közöttetek lévő nyáját; ne kényszerből, hanem önként; ne nyerészkedésből, hanem készségesen; ne is úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint akik példaképei a nyájnak. (1Pt 5,1-3)

99. Milyen bánásmóddal kell lenni az egyházban a rosszak iránt?

Mivel mindnyájan Isten gyermekei vagyunk, a rosszakat nem zárhatjuk ki az egyházból, hanem törekednünk kell őket testvéri szeretettel és példaadó élettel jó útra téríteni.

100. A különböző felekezetek tagjainak hogyan kell viselkedniük egymás iránt?

A különböző felekezetűek kötelessége, hogy egymást mint testvérek szeressék, mert ez a Jézus követőinek ismertetőjegye: „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást”. (Ján 13,35)

 

BŰN ÉS BŰNBOCSÁNAT

101. Mit nevezünk bűnnek?

Bűnnek nevezünk minden tudatosan elkövetett rossz cselekedetet, mellyel Isten törvényét megsértjük.

102. Hányféle bűnt ismerünk?

Kétféle bűnt ismerünk: cselekedeti és mulasztási bűnt. Cselekedeti bűn az, amidőn valaki bármi rosszat cselekszik. Mulasztási bűn pedig az, ha valaki a jót halogatásból, részvétlenségből vagy hanyagságból megtenni elmulasztja.

103. Elmondhatja-e valaki magáról, hogy nem bűnös?

Senki sem mondhatja el magáról, hogy bűnt nem követett el, mert lelkiismeretünk tiltása ellenére is gyakran megsértjük Isten törvényeit, és a jó helyett rosszat cselekszünk.

Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság. (1Ján 1,8)

104. Miért vétkezünk Isten törvényei ellen?

Isten törvényei ellen azért vétkezünk, mert gyarlók vagyunk.

105. Mit értünk azon, hogy gyarlók vagyunk?

Midőn azt mondjuk, hogy gyarlók vagyunk, ezen azt értjük, hogy mi Isten növekedésben lévő gyermekei vagyunk. Erényeink mellett vannak gyengeségeink is, melyek emberségünknek állandó veszedelmei, mivel elhomályosítják értelmünket, feldúlják szívünk nyugalmát, és megzavarják közöttünk a békességet.

Ezeket a gyengeségeket együtt gyarlóságnak nevezzük.

Senki se mondja, amikor kísértésbe jut: az Isten kísért engem, mert az Isten a gonosztól nem kísérthető, és ő maga sem kísért senkit a gonosszal. Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz. (Jak 1,13—15)

106. Mivel magyarázzák más keresztény felekezetek az ember bűnös voltát?

Más keresztény felekezetek az ember bűnös voltát azzal magyarázzák, hogy a bibliai első emberpár Isten parancsolata ellenére evett a tiltott fa gyümölcséből. Ennek a cselekedetnek következménye lett az emberiség bűnbe esése és olyan megromlása, mely az embert önerejéből képtelenné tette a jóra. Ezt nevezik eredeti bűnnek.

107. Az unitáriusok tanítják-e az eredeti bűnt?

Az unitáriusok nem tanítják az eredeti bűnt. Nem hisszük, hogy az első emberpár bűne miatt mi is bűnösök lennénk. Isten szeretetével és igazságosságával ellentétben állna az, hogy mások bűnét nekünk is bűnül tulajdonítsa, hiszen a bűn mindenkinek személyes rossz cselekedete.

108. Mi a következménye a bűnnek?

A bűnnek következménye: istenfiúságunk megtagadása és elszakadás Istentől és embertársainktól; mindez a bűnhődésben jut kifejezésre.

Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet. (Gal 6,7—8)

109. Van-e bűnbocsánat?

Bűnbocsánat van. Azonban a bűnt, ha már megtörtént, úgy eltörölni, mintha soha nem lett volna, lehetetlen. Isten azonban hosszútűrő, szerető Atya, aki bűneinkért nem vet el magától, hanem időt és lehetőséget ad a megtérésünkre és megjavulásunkra. Ez a bűnbocsánat, melyről Jézus példázataiban tanít.

110. Kitől várhatjuk bűneink bocsánatát?

Bűneink bocsánatát egyedül Istentől várhatjuk.

111. Mi által várhatjuk Istentől bűneink bocsánatát?

Bűneink bocsánatát Istentől csak úgy várhatjuk, ha őszintén megtérünk, bűneinket megbánjuk, és szeretetben s jóságban napról napra erősödünk.

 

ÖRÖKÉLET

112. Mit értünk ezen: Hiszek az örökéletben?

Midőn ezt mondjuk: hiszek az örökéletben, ezzel kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy az élet örök, és a lélek halhatatlan.

113. Hogyan fogjuk fel a halált?

A halált úgy fogjuk fel, mint Isten törvénye szerint bekövetkező változást. Testünk a halál után porrá lesz, mint azelőtt volt, lelkünk pedig tovább él Istenben, akitől soha el nem szakadt.

114. Mi vár ránk az örökéletben?

Az örökéletben Isten mindenkinek megvizsgálja életét és cselekedeteit, jutalmat vagy büntetést mér reánk aszerint, amint éltünk.

 

SZERTARTÁSOK

115. Milyen szertartásaink alapulnak az Újszövetség gyakorlatán?

Az Újszövetség gyakorlatán két szertartásunk alapul: a keresztelés és az úrvacsora.

116. A keresztelésen és az úrvacsorán kívül még milyen szertartásaink alakultak ki?

A keresztelésen és az úrvacsorán kívül a következő szertartásaink alakultak ki: konfirmáció, házasság megáldása és a temetés.

117. Milyen hatást tulajdonítunk a szertartásoknak?

A szertartásoknak valláserkölcsi életünket erősítő hatást tulajdonítunk. A szertartások kötelességeinkre figyelmeztető eszközök, melyek Jézus példájának követésére és a jócselekedetek gyakorlására indítanak.

118. Mi a keresztelés?

A keresztelés az a szertartás, mely által a keresztény egyház tagjaivá válunk.

Szoros értelemben véve a keresztelés senkit sem tesz kereszténnyé. A keresztelés csupán ünnepélyes kinyilvánítása a szülők és keresztszülők részéről annak, hogy keresztény hitünket nagyrabecsülik, s azt óhajtják, hogy gyermekeik is abban nőjenek fel és éljenek.

119. Mikor kell megkeresztelkedni?

Hogy mikor kell megkeresztelkedni, arra nézve Jézus határozott időt nem rendelt. Régen a keresztények akkor keresztelkedtek meg, amikor hitükről vallást tudtak tenni. Most az a szokás, hogy a keresztény szülők gyermekeiket még csecsemőkorukban megkereszteltetik.

120. Ha valaki kereszteletlenül hal meg, elkárhozik-e?

Ha valaki kereszteletlenül hal meg, nem kárhozik el, mert a keresztelés magában senkit sem üdvözít.

121. Helyes-e elmulasztani a keresztelést?

A keresztelést elmulasztani nem helyes, és nem is szokta senki, aki Jézus tanítását és az egyház szertartásait tiszteletben tartja.

122. Mikor tudjuk meg, hogy a keresztelés mire kötelez?

Hogy a keresztelés mire kötelez, azt a konfirmáció alkalmával tudjuk meg.

123. Mi a konfirmáció?

A konfirmáció az unitárius hitben való megerősödés kinyilvánítása; a konfirmáció által az egyház önálló tagjai leszünk, és Isten előtt felelősséget vállalunk minden cselekedetünkért és hithűségünkért.

124. Mi által válik teljessé a konfirmáció?

A konfirmáció az úrvacsora vételével válik teljessé, melyben ez alkalommal részesülünk először életünkben.

125. Mi az úrvacsora?

Az úrvacsora az a szertartás, mely által Jézus halálára emlékezünk, és példája követésére buzdítást nyerünk.

126. Honnan ismerjük meg az úrvacsora történetét?

Az úrvacsora történetét az evangéliumokból és Pál apostol első korinthusi leveléből ismerjük meg. Eszerint: Jézus halála előtt való este összegyűjtötte tanítványait, és velük a hagyományos húsvéti bárányt elfogyasztotta. Midőn a vacsorának vége volt, Jézus kenyeret vett a kezébe, megtörte, megáldotta, és rendre adta a tanítványoknak, ezt mondván: Vegyétek és egyétek, ez az én testem, mely tiérettetek megtöretik. Azután vette a bort, hasonlóképpen megáldotta, s tanítványainak rendre adta, és így szólott: Igyatok ebből mindnyájan, ez az én vérem, mely tiérettetek kiontatik. S mind a kenyér, mind a bor kiosztásánál hozzátette: Valahányszor ezt cselekszitek, az én emlékezetemre tegyétek.

Mert én az Úrtól vettem, amit át is adtam néktek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” (1Kor 11,23—25.)

127. Miért nevezzük ezt a szertartást úrvacsorának?

Ezt a szertartást azért nevezzük úrvacsorának, mert Jézus először vacsora alkalmával gyakorolta.

128. Miből áll az úrvacsora?

Az úrvacsora kenyérből és borból áll.

129. Mit értünk ezen a kifejezésen: „ez az én testem, ez az én vérem”?

Ezen a kifejezésen: „ez az én testem, ez az én vérem” azt értjük, hogy az úrvacsorai kenyér Jézus megtöretett testét, az úrvacsorai bor pedig Jézus kiontott vérét jelképezi.

A római katolikusok azt tartják, hogy az úrvacsorai kenyér és bor, a pap áldása következtében, Jézus testévé és vérévé változik át. Eszerint: „ez az én testem, ez az én vérem” azt jelenti, hogy az úrvacsorai kenyérben és borban Krisztus teste és vére valósággal jelen van. Ezért az úrvacsorát egy szín alatt, ostyában szolgáltatják ki.

Az ortodox hitűek is azt tanítják, hogy az úrvacsorai kenyér és bor Jézus valóságos teste és vére, melyet két szín alatt szolgáltatnak ki.

Az ágostai hitvallású evangélikusok szerint az úrvacsorai ostyában és borban Krisztus teste és vére van jelen.

A reformátusok azt tanítják, hogy a hívek az úrvacsorai kenyérben és borban Krisztus testét és vérét lelkileg veszik.

130. Kinek kell úrvacsorával élni?

Úrvacsorával élni kell minden konfirmált unitáriusnak, aki Jézus emlékezetét tiszteletben tartja.

131. Kik nem élhetnek úrvacsorával?

Úrvacsorával nem élhetnek az őrültek, a részegek és a kisgyermekek, mert e szent vendégséget a közönséges evéstől nem tudják megkülönböztetni.

132. Hol élünk úrvacsorával?

Úrvacsorával a templomban szoktunk élni, ahol a gyülekezet tagjai az egy kényérből és egy borból való részesülés által felebaráti szeretetre és egyetértésre is buzdítást nyernek.

A gyengélkedőknek, betegeknek és általában olyanoknak, akik nem mehetnek templomba, tartózkodási helyükön is kiszolgáltatja a lelkész az úrvacsorát.

133. A bűnösök élhetnek-e úrvacsorával?

A bűnösök élhetnek úrvacsorával, és őket nem kell eltiltani az úrasztalától, mert a Jézusra való emlékezés elősegítheti megjavulásukat.

134. Az unitáriusok hányszor élnek úrvacsorával?

Az unitáriusok évenként négyszer élnek úrvacsorával: karácsony, húsvét, pünkösd és az őszi hálaadás ünnepén.

A felsorolt ünnepeken kívül még templomszentelés és zsinat alkalmával ott, ahol templomszentelés vagy zsinat van.

135. Milyen készüléssel kell az úrasztalához járulni, hogy annak méltó vendégei legyünk?

Hogy méltó vendégei legyünk az úrasztalának, ahhoz belső, lelki készüléssel kell járulni. Hálát kell adnunk Istennek, hogy minket nemcsak testi, hanem lelki életre is teremtett.

A tisztelet és szeretet érzéseivel kell megemlékeznünk Jézusról. Szeretettel és jóindulattal kell viseltetnünk felebarátaink iránt, kikkel mind egy Istennek vagyunk gyermekei. Hibáinkat és bűneinket megbánva fogadást kell tennünk, hogy ezentúl törekedni foguk szívünk tisztaságát jobban megőrizni, Istenhez és önmagunkhoz méltó életet élni.

Ezek együttvéve alkotják önvizsgálatunkat, mely nélkül hiábavaló az úrasztalához való járulásunk. Erre figyelmeztet Pál apostol is: „Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból…” (1Kor 11,28)

A külső készülettel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy Isten a külsőre nem tekint, mindazonáltal az illendőség úgy hozza magával, hogy az úrasztalához tisztán és rendesen felöltözve járuljunk.

A szertartási rend megtartása érdekében tudnunk kell a következőket: miután a lelkész az úrasztala mellett mondott beszédét és imáját befejezte, először a gyülekezet férfi tagjai, rendesen elöl az idősebbek, mennek ki a templom piacára, s ott egymás mellett sorban megállnak. Ekkor a lelkész rendre mindenkinek kenyeret ad, amit jobb kézzel szokás elvenni, és az így elvett kenyeret meg kell enni. Azután veszi a lelkész az úrvacsorai borral megtöltött poharat, és rendre adja a híveknek. Az úrvacsorai poharat jobb kézzel szokás megfogni, és abból mindenki iszik. Mikor a lelkész már mindenkinek, akik kiállottak, kenyeret és bort adott, egy rövid imádságot mond, s ezzel, akik úrvacsorát vettek, zaj és tolongás nélkül visszamennek előbbi helyükre. Ha a gyülekezet olyan nagy, hogy a férfiak egyszerre mind ki nem állhatnak, az idősebbek után, második rendre az ifjabbak állnak ki, akik hasonlóképpen a fenti mód szerint részesülnek úrvacsorában. A gyülekezet férfi tagjai után a nők állnak ki úrvacsoravételre, egy vagy két csoportban, aszerint, hogy hányan férnek el a templom piacán.

Kívánatos és illendő dolog, hogy azok, kik előbb részesültek úrvacsorában, maradjanak benn a templomban a szertartás hátralevő részében is, az időközben való kimenéssel ugyanis zavarják a szertartás áhítatát.

136. Készek vagytok-e úrvacsorát venni?

Készek vagyunk úrvacsorát venni és hitünkről ezáltal is bizonyságot tenni. Egyben hálát adunk Istennek, gondviselő Atyánknak, hogy értelmünket felvilágosította, és megérnünk engedte azt az időt, melyben alkalmassá lettünk arra, hogy az unitárius vallás igazságait és valláserkölcsi kötelességeinket megismerjük, hogy ezek által földi boldogságunkat és üdvösségünket munkáljuk.

Az örökkévaló egy Istenben, gondviselő Atyánkban bízunk mi rendíthetetlenül. Az ő nevének legyen dicséret és dicsőség most és mindörökké. Ámen.